This site uses cookies.
Some of these cookies are essential to the operation of the site,
while others help to improve your experience by providing insights into how the site is being used.
For more information, please see the ProZ.com privacy policy.
This person has a SecurePRO™ card. Because this person is not a ProZ.com Plus subscriber, to view his or her SecurePRO™ card you must be a ProZ.com Business member or Plus subscriber.
Kapcsolatok
This person is not affiliated with any business or Blue Board record at ProZ.com.
magyar - angol: Titkos logót kapott a magyar EU-elnökség General field: Egyéb Detailed field: Kormányzás / politika
Forrásszöveg - magyar Titkos logót kapott a magyar EU-elnökség
Kiválasztották, de titokban tartják a magyar-spanyol-belga EU-elnökség közös logóját. Ízelítőt adunk a döntős pályaművekből.
Különös eredményhirdetést tartottak a múlt héten Budapesten. Bejelentették ugyan, hogy megvan végre a spanyol-belga-magyar csoportos EU-elnökség közös logója, ám azt már nem árulták el, melyik az. A közvélemény így legfeljebb megcsodálhatja (itt, illetve a www.magyarorszag.hu/ eulogo honlapon), milyen alkotásokkal pályáztak a három ország művészeti egyetemeinek hallgatói.
Az igazi "szenzáció" persze az, hogy az unió történetében először szánta rá magát három tagállam: másfél évig (a három elnökség háromszor fél év) ugyanazt a jelképet használják. - Közös politikai felelősséget vállaltunk a csoportos elnökség sikeréért, és ennek képi megjelenítése a közös logó - fogalmazott Iván Gábor, a Külügyminisztérium szakállamtitkára, aki szerint a három ország tényleg komolyan veszi az együttműködést. (A hármas elnökség eddig csak papíron létezett.) Nicolás Martínez-Fresno spanyol államtitkár hozzátette: most egyértelműen bizonyítják, hogy tizennyolc hónapon át (2010. január 1-jétől 2011. június 30-ig) a közös utat választják.
Bár Magyarország csak 2011 első felében áll az EU kormányrúdjánál, a felkészülés már másfél éve intenzíven folyik. Nemcsak azért, mert most töltjük majd be először a posztot, hanem azért is, mert ez lesz az első igazi hármas elnökség. Így aztán a magyar elnökségi csapatnak már 2010 elején bevethetőnek kell lennie. A logón mindenesetre nem fog múlni.
Fordítás - angol Hungarian EU Presidency gets secret logo
The logo of the Hungarian – Spanish – Belgian EU presidency was selected, but it has been kept in secret. Here we introduce the finalist logo plans.
There was a bizarre announcement of results last week in Budapest. They announced then, that the logo of the Spanish-Belgian-Hungarian presidency troika had been selected, but they didn’t disclose which one it is. Thus, all the public can do is admire (here, or at the website www.magyarorszag.hu/eulogo) the logo plans made by the students of the three country’s art universities.
Of course, the real “sensation” is that it is the first time that three Member States of the Union decided to share an emblem for 18 months (each presidency period will last for 6 months). – We have taken collective political responsibility for the success of the presidency troika, and the logo is the symbolic representation of that – said Gábor Iván, under-secretary of Ministry of Foreign Affairs. According to him, the three countries really take the cooperation extremely seriously. (The presidency troika only existed on paper so far.) Nicolás Martínez-Frenso, the Spanish under-secretary added: now each member state clearly prove that they choose the common way during the next eighteen months (from the 1st of January 2010 to 30th of June 2011).
Although Hungary will hold the Presidency of the EU just in the first half of 2011, the preparations have been intensively underway for one and a half years. Not just because we will hold the Presidency for the first time, but also because this will be the first real trio presidency. Thus, the Hungarian presidency group will have to be ready for action by the beginning of 2010. By then the logo won’t make the difference anyway.
angol - magyar: Learning from the Crisis: A Market Approach to Securing European Natural Gas Supplies General field: Egyéb Detailed field: Energia / energiatermelés
Forrásszöveg - angol Learning from the Crisis: A Market Approach to Securing
European Natural Gas Supplies
1. Introduction
The gas dispute between Ukraine and Russia in January 2009 has shifted concerns about Europe’s gas security of supply back into the centre of the public debate. Some 18 EU member states were at least partly affected by the disruption of Russian gas deliveries via Ukraine, which account for around 80% of Russian gas exports to the EU. Especially some of the new member states were severely affected, given their low degree of diversification in gas imports. The EU, so it seemed, had not learnt much from a similar crisis in early 2006 and was not much better prepared to deal with such short-term disruptions of deliveries of such a critical energy source. Indeed, investments in additional storage have been insufficient in many member states and some of the most crucial interconnectors for a pan- European pipeline network are still missing.
However, to say that the EU has been inactive since January 2006 would not reflect reality. There are numerous initiatives aimed at decreasing supply risks. The energy and climate change package adopted by the EU in December 2008 will help in diversifying energy supplies and in reducing import dependence – also in terms of natural gas. At the same time, the EU is engaged in strategic discussions about future energy security, based on(1) the Second Strategic Energy Review(2) tabled by the European Commission in November 2008. Finally, the EU is struggling to complete its internal gas and electricity markets in the conviction that a large internal market, served by a wide inter-connected network, and receiving supplies from many different exporters, will be more secure and stable than the current market structure of largely disintegrated national and regional markets. However, with liberalised European energy markets, supply security ceases to be a purely public domain and will – at least to some extent – need to be achieved by market-compatible approaches.(3) This Policy Brief looks at a concrete proposal on(4) how to use markets to secure against risks in European gas supplies. Its aim is to come up with a crisis response mechanism to gas disruptions, which is still missing in the current Directive 2004/67/EC concerning measures to safeguard security of natural gas supply.
2. EU energy supply risks
Increasing the security of supply is essentially a strategy to reduce or hedge against risks associated with energy production, transport and use. Aimed at guaranteeing the functioning of an economy, the concept of ‘security of supply’ commonly includes concerns regarding the (uninterrupted) availability of adequate supplies at an affordable price level, while taking environmental sustainability criteria into account.(5) A more narrow definition of energy security focuses solely on the availability of energy to those who are willing to pay the market price. If markets are allowed to function properly, high prices may be considered an indispensable tool for energy to remain available in tight markets. Similarly, they(6) have been shown to accelerate decreases of energy intensity in industrial countries. The economic impacts of rising energy prices, however, may be negative on three fronts: increasing energy bills leading to reduced revenues, the rise of inflation and interest rates and an increase in the import bill. In terms of natural gas, rising prices have also had a negative effect on investments in new gas-fired plants, adding to longrun security of supply risks.
The EU faces political, economic, technical and environmental energy supply risks. Political risks concern potential government decisions to curb or suspend deliveries because of deliberate policies, war or civil strife, or as a result of failed regulation. Examples include political instability and regional conflicts in major supplier countries and politically motivated output reductions or import embargos by export or transit countries (e.g. a gas cut-off).(7)
Economic risks mainly cover imbalances between demand and supply, stemming from delays in investments in strategic projects or insufficient contracting. Technical risks include systems failure owing to weather, lack of capital investment or generally poor conditions of the pipeline system, and environmental risks describe the potential damage from accidents such as pipeline bursts. They also include other forms of pollution, the effects of which are less tangible or predictable (e.g. greenhouse gas emissions).
A distinction is also made between short-term and long-term risks. Short-term risks are generally associated with supply shortages because of accidents, strikes, sabotage, extreme weather conditions or technical failures. Long-term security concerns the adequacy of supply, the infrastructure for delivering this supply to markets and a framework to provide strategic security against major risks (such as non-delivery for political, economic, force majeure or other reasons).
There are many different risks to Europe’s security of supply, of which import dependence on politically unstable or unpredictable countries is but one. The European Commission recently noted that the risk of supply failure associated with increasing dependency on imported hydrocarbons is growing. However, independence from imports is no option and would be no guarantee for security as most energy supply disruptions experienced in the EU in recent decades have had domestic causes. The 2009 Russia-Ukraine gas standoff, on the other hand, showed that Europe’s increasing import dependence on producer and transit countries is an issue to be taken seriously.
3. The case of natural gas
Independent of the expected increase in the market for liquefied natural gas (LNG), the European Union will become increasingly dependent on gas pipe supplies(8) coming from very few countries. Although over 80% of the world’s natural gas reserves of 181.5 trillion m3 are located at a distance from Europe that allows for pipeline transport, Europe lacks the infrastructure to tap resources in the
Middle East, the region with the largest proved reserves (over 40% of global reserves). Almost 90% of Europe’s natural gas imports come from just three countries,(9) whose governments tightly control the gas market. Fears of potential ‘gas cartels’ or of energy being used as a political weapon thus do not seem completely unfounded. Similarly, there is a risk of a lack of investment in exploration, production and transportation, despite reserves being abundantly available in areas surrounding Europe. If gas is unable to take a larger share in power generation, it will not be able to live up to expectations that it can act as a ‘bridge’ to a lowcarbon economy and may even become a sunset industry. In addition, the future carbon price will have an impact on the future of the gas markets.
A competitive, integrated EU gas market is advocated by the European Commission as being intrinsically more secure than the individual member states’ markets. Such reasoning is based primarily on scale: a larger, well-interconnected market receiving supplies from a variety of exporters is expected to be the best insurance against the risks indicated above. However, numerous conditions need to be fulfilled for this conjecture to hold true. Among the most important are functioning markets, established interconnections, diversification and redundancy of import capacity (especially towards Africa and the Middle East – also in terms of LNG), and more generally the necessary regulatory or contractual arrangements. A critical factor is transportation capacity to Europe, as it seems likely that projected infrastructure will not be able to meet expected demand. This requires access to gas reserves, opening production to international investments and focusing on the stability of transit countries.
Fordítás - magyar A válság tanulsága: piaci megközelítés Európa
földgázellátásának biztosítására
1. Bevezetés
Az Ukrajna és Oroszország közötti gázvita 2009 januárjában ismét a nyilvános viták középpontjába helyezte az Európa földgáz-ellátásbiztonságával kapcsolatos problémákat. Az Ukrajnán keresztül haladó orosz gázszállítás leállítása, amely az EU-nak szánt orosz gázexport 80%-át teszi ki, mintegy 18 EU tagállamot érintett legalább részben. A válság főleg egyes új tagállamokban éreztette komolyan a hatását, a gázimport alacsonyfokú diverzifikációja miatt. Az EU, úgy látszik, nem sokat tanult a 2006 elején bekövetkezett hasonló válságból, és nem készült fel igazán arra, hogy megbirkózzon egy ennyire fontos energiaforrás beszállításának rövid ideig tartó szünetelésével. Valójában sok tagállamban nem fektettek be eleget új tározók építésébe és a páneurópai vezetékrendszerhez szükséges több fontos összekötő szakasz továbbra is hiányzik.
Ugyanakkor az az állítás, hogy az EU 2006 januárja óta tétlen lett volna, nem felel meg a valóságnak. Számos, az ellátási kockázat csökkentését célzó kezdeményezés látott napvilágot. Az EU által 2008 decemberében elfogadott energiaügyi és éghajlat-változási csomag hozzá fog járulni az energiaellátás diverzifikációjához valamint az importfüggőség csökkentéséhez – a földgáz szempontjából is. Emellett, az EU stratégiai tárgyalásokat folytat az energiabiztonság jövőjéről, szem előtt tartva(1) az Európai Bizottság által 2008 novemberében előterjesztett „Az Energiapolitika Második Stratégiai Felülvizsgálata” című jelentésben(2) foglaltakat. Végül, az EU igyekszik megvalósítani a saját belső gáz- és villamosenergia piacát, mivel meg van győződve arról, hogy egy nagyméretű belső piac, amelyet egy jelentős kiterjedésű, összekapcsolt hálózat szolgál ki, és amely számos különböző exportőrtől kapja ellátását, nagyobb biztonságot és stabilitást fog nyújtani a jelenlegi, nagymértékben szétdarabolt nemzeti és regionális piacszerkezetnél. Azonban a liberalizált európai energiapiacok kialakítása következtében az ellátásbiztonság (amelyet – legalább bizonyos mértékben – piackonform eszközök alkalmazásával kell megteremteni) többé már nem pusztán csak közérdek lesz.(3) Ez az elemzés egy konkrét javaslatot vizsgál meg, melynek központi témája az,(4) hogy a piacnak milyen szerepe lehet az európai gázellátással kapcsolatos kockázatok kivédésében. Célja, hogy egy, a gázszállítás leállítása következtében kialakuló válság esetén alkalmazandó válaszmechanizmust vázoljon fel, mivel ez hiányzik a földgázellátás biztonságának megőrzését szolgáló intézkedésekről szóló 2004/67/EK irányelvből.
2. Az EU energiaellátásának kockázatai
Az ellátásbiztonság javítása lényegében az energia termelésével, szállításával és felhasználásával kapcsolatos kockázatok csökkentésére vagy kiiktatására szolgáló stratégia. Célja, hogy biztosítsa a gazdaság működőképességét. Az ellátásbiztonság fogalma rendszerint magába foglalja az elfogadható árú, megfelelő ellátáshoz való (zavartalan) hozzáférhetőség biztosítását, figyelembe véve a környezeti fenntarthatóság kritériumait is.(5) Az energiabiztonság egy szűkebb meghatározása az energia hozzáférhetőségére koncentrál, de csupán azon fogyasztók szempontjából, akik hajlandóak megfizetni érte a piaci árat. Ha a piacok megfelelően tudnak működni, akkor a magas árak(6) alapvető fontossággal bírhatnak abban a tekintetben, hogy az energia hozzáférhető maradjon a túlkeresletes piacokon. Ehhez hasonlóan a magas árak hozzájárultak ahhoz is, hogy az energiaintenzitás gyorsuló ütemben csökkenjen az ipari országokban. Az emelkedő energiaárak gazdasági hatásai azonban három területen is negatív következményekkel járhatnak: növekvő energiaszámlák, melyek csökkentik a jövedelmek nagyságát, emelkedő kamatok és infláció, valamint növekvő importkiadások. Ami a földgázt illeti, az emelkedő árak az új, gáztüzelésű erőművekkel kapcsolatos beruházásokra is negatív hatást gyakorolhatnak, ami tovább növeli az ellátásbiztonság hosszú távú kockázatait.
Az EU energiaellátási kockázatokkal néz szembe politikai, gazdasági, technikai és környezeti szempontból is. Politikai kockázat körébe tartoznak az olyan, a szállítások csökkentéséről vagy megszakításáról szóló potenciális kormánydöntések, melyek szándékos stratégia, háború, polgári zavargás vagy hibás szabályozás következményeként születtek. A példák között szerepel a termelő országokat érintő politikai instabilitás és regionális konfliktus, valamint a politikai célú termeléscsökkentés, illetve az exportáló vagy tranzitországok által életbe léptetett importembargó (pl.: a gázcsapok elzárása).(7)
A gazdasági kockázatok leginkább a kereslet és kínálat közötti egyensúly hiányát takarják, melyek a stratégiai fontosságú projektekbe történő befektetések elhalasztásából vagy az elégtelen szerződéskötésekből fakadnak. A technikai kockázatok az időjárásból, a tőkebefektetés hiányából vagy a vezetékrendszer elégtelen általános állapotából adódó rendszerhibákat jelentik. A környezeti kockázatok a balesetekből, mint például a vezetéktörés okozta potenciális károkból erednek. Ezen kívül, ebbe a kategóriába tartoznak a szennyezés egyéb olyan formái is, melyek kevésbé kézzelfoghatóak vagy előrejelezhetőek (pl.: üvegházhatású gázok kibocsátása).
Különbséget kell tenni a rövid távú és hosszú távú kockázatok között is. A rövid távú kockázatok általában a balesetek, sztrájkok, szabotázsok, szélsőséges időjárási körülmények vagy technikai hibák következtében fellépő ellátáskieséssel függenek össze. A hosszú távú biztonság, a megfelelő ellátásra, az ellátást a piacokra juttató szállítási infrastruktúrára és a legfőbb kockázatok elleni stratégiai biztonságra vonatkozik (mint például a szállítás elmulasztása politikai, gazdasági, vis major vagy egyéb okok miatt).
Számos kockázata van Európa ellátásbiztonságának, melyek közül csak egy a politikailag instabil és kiszámíthatatlan országoktól való importfüggőség. Az Európai Bizottság nemrég figyelmeztetett arra, hogy a szénhidrogénimporttól való egyre erősödő függőség miatt emelkedett az ellátási zavarok kockázata. Az importtól való függetlenedés azonban nem lehetséges és nem is garantálná a biztonságot, mivel az EU-ban az utóbbi évtizedekben tapasztalt legtöbb ellátási zavar belső okokra vezethető vissza. Másrészről viszont a 2009-es orosz-ukrán gázvita következtében kialakult patthelyzet rávilágított arra, hogy Európa növekvő importfüggősége a termelő- és tranzitországoktól egy olyan probléma, amit komolyan kell venni.
3. A földgáz esete
Függetlenül a cseppfolyós földgáz (LNG) piacának várható növekedésétől, az Európai Unió egyre komolyabb mértékben lesz ráutalva a pusztán néhány országból érkező gázvezetékekre.(8) Bár a világ 181,5 trillió m3 nagyságú földgáztartalékának több mint 80%-a olyan távolságra van Európától, amely lehetővé teszi a csővezetékeken történő szállítást, hiányzik Európa infrastruktúrája ahhoz, hogy rákapcsolódjon a közel-keleti erőforrásokra, noha ebben a régióban találhatók a legnagyobb bizonyított tartalékok (a világ tartalékainak több mint 40%-a). Európa földgázimportjának csaknem 90%-a mindössze(9) három országból érkezik, melyek kormányai szigorúan ellenőrzik a gázpiacot. Ezért azok a félelmek, melyek szerint „gázkartellektől” valamint az energia politikai fegyverként történő felhasználástól kell tartani, nem tűnnek teljesen megalapozatlannak. Továbbá annak is fennáll a veszélye, hogy túlságosan kevés tőkét fektetnek be a kutatásba, a termelésbe és a szállításba annak ellenére, hogy az Európával szomszédos területeken bőséges tartalékok állnak rendelkezésre. Amennyiben a földgáz nem tud nagyobb szerepet játszani az energiatermelésben, nem lesz képes megfelelni azoknak az elvárásoknak, melyek szerint egyfajta „hidat” képezhet a zöld gazdaság felé, és akár még hanyatló iparággá is válhat. Ráadásul a szén jövőbeli ára is befolyásolni fogja a gázpiacok jövőjét.
Az Európai Bizottság támogatja a versenyen alapuló, integrált európai uniós piac létrehozását, mivel véleménye szerint ez ténylegesen biztonságosabb lesz, mint az egyes tagállamok piacai. Ez az érvelés elsősorban a méreten alapul: egy nagy, jól összekapcsolt piac, amely több exportőrtől kapja ellátását, várhatóan a legjobb biztosítékot nyújtja a fent tárgyalt kockázatok ellen. Számos feltételnek kell azonban teljesülnie ahhoz, hogy ez az elgondolás érvényesüljön. Ezek közül a legfontosabbak: a működő piacok, összeköttetések kiépítése, diverzifikáció és bőséges importkapacitás (különösen Afrika és a Közel-Kelet irányába – az LNG-vel kapcsolatban is), valamint általánosságban a szükséges szabályozási és szerződéses rendelkezések meghozatala. Kritikus tényező az Európába irányuló szállítási kapacitás, mivel valószínűnek látszik, hogy a tervezett infrastruktúra nem lesz képes kiszolgálni a várható keresletet. Emiatt elengedhetetlen a gáztartalékokhoz való hozzáférés, a termelésbe történő nemzetközi beruházások támogatása, valamint a tranzitországok stabilitásának figyelemmel kísérése.
magyar - angol: 80 millióan a szegénységi küszöb alatt General field: Egyéb Detailed field: Kormányzás / politika
Forrásszöveg - magyar 80 millióan a szegénységi küszöb alatt
Támogatja az Európai Parlament több élelmiszer kiosztását
Az Európai Parlament (EP) csütörtökön Strasbourgban támogatásáról biztosította az Európai Bizottság kezdeményezését, hogy vásároljon fel az EU több élelmiszert a szegényeknek való kiosztás céljából.
Az eredeti javaslattal ellentétben azonban a képviselők azt szeretnék, ha a programot teljes egészében az unió finanszírozná, így nem lenne tagállami hozzájárulás. Az EP további kezdeményezése, hogy a programba csak uniós eredetű termékek kerülhessenek be.
A 27 tagú unióban 80 millióan élnek a szegénységi küszöb alatt, ez a lakosság 16 százaléka az EU statisztikai hivatalának adatai szerint. Ez a szám a gazdasági válság miatt jelentősen növekedhet a következő időszakban.
Az előterjesztés plenáris vitájában Tabajdi Csaba szocialista EP-képviselő azt mondta, hogy a kezdeményezés "jelzi az Európai Unió és az Európai Bizottság szociális érzékenységét". Felhívta ugyanakkor a figyelmet arra, hogy a eredeti bizottsági javaslat "azoktól a szegényebb, szűkebb költségvetésű tagállamoktól is társfinanszírozást kér, ahol ezt az élelmiszert leginkább osztani kell".
Fordítás - angol 80 million people below the poverty line
The European Parliament supports the distribution of more food
On Thursday, the European Parliament (EP) gave its support to the European Council’s initiative that urges the EU to buy more food in order to distribute it among the poor.
Contrary to the original proposal, MEPs would like the Union to finance the whole program, so that contributions from Member States will not be needed. An additional EP-initiative states that only EU-products should be included in the program.
80 million people live below the poverty line in the European Union of 27 Members, which is 16 percent of the population, according to the data of the EU’s statistical office. This figure may increase significantly in the following period because of the economic crisis.
Socialist EP representative Csaba Tabajdi said during the plenary debate of the submission, that the initiative “indicates the social sensitivity of the European Union and the European Commission”. At the same time, he emphasised that the original Commission proposal “requires co-financing from poorer Member States with limited budgets, countries where this food should be distributed”.
angol - magyar (Corvinus University Certificate in EU-Translation , verified) magyar - angol (Corvinus University Certificate in EU-Translation, verified) angol - magyar (State language exam (economic), verified) magyar - angol (State language exam (economic), verified)
Szakmai szervezeti tagság
N/A
Szoftver
Adobe Acrobat, Microsoft Excel, Microsoft Word, Powerpoint, Trados Studio, XTM
I have Master degree in Economics with specialization in International Economic Relations and EU-translation. Following my studies, I started to work as a freelance translator in 2009.
I’m specialized in the fields of travel & tourism, marketing, EU, law, business and sports. I translate and proofread technical documents from English into Hungarian and vice versa.
Over the years I specialized in the fields of travel & tourism. I provide translation and proofreading services for international hotel, flight and airport transfer reservation websites (eg. Booking.com, Agoda.com, Kiwi.com) on a daily basis.
When translating, I always focus on the purpose and style of the source material and I aim to produce texts that will not sound like a translation.
For more information, please have a look at my CV or feel free to contact me by e-mail.
Ez a felhasználó más fordítóknak segített PRO-szintű kifejezések fordításában, és így KudoZ-pontokat szerzett. Kattintson a pontok összegére a kifejezések megadott fordításainak megtekintéséhez.
Szakterületek 